A fejfájás népbetegség. Életünk során többször megtapasztalhatjuk az erős fejfájást annak ellenére is, hogy nem vagyunk a rendszeresen fejfájósok közé tartozók. Betegség, fizikai sérülés utáni fejfájás azonban így is jelentkezhet.

A fejfájással együtt élők sokan vannak, de azt is érdemes tudni, hogy ezek közül sem mind migrén. Az erős fejfájást márpedig sokan annak vélik, de orvosilag az egy konkrét betegség. A migrén szó a görög hemicrania szóból származtatható, amely a fejfájás féloldaliságát jelenti.

A migrén kezdődhet a tarkó táján, és egyre inkább az egész fejre kiterjed a fájdalom, de indulhat a halántéktól és a homloktól is. A fájdalom eleinte valóban féloldalasan kezdődik, de később mindkét oldalra átsugározhat. A migrénes rohamok akár három napig is elhúzódhatnak, megkeserítve az ember életét.

A migrént megélőket zavarhatja a fény, a zaj, de akár még az illatok is. Hatékony fájdalomcsillapítás nélkül akár órákon, de akár napokon keresztül is kínozhatja elszenvedőjét. nem véletlen, hogy az irtózatos fejfájással küzdők legfőbb vágya, hogy lepihenjenek egy csendes és sötét szobában. A migrénes fejfájás a fájdalom mellett okozhat hányingert, hányást is.

A fájdalomcsillapítás az egyik leghatékonyabb módszer, valamint a megelőzésre irányuló kezelés. A migrénnek ugyanis már akkor lehet előjele, amikor a féloldali fejfájás nem jelentkezik. Jelentkezhet a végtagok zsibbadása, vagy a látásban tapasztalt változás. Ezeket a megelőző tüneteket neveik auráknak, ám ez sem jelentkezik feltétlenül minden migrénes beteg esetében.

A migrénes fejfájásra valóban tüneti kezelést, enyhítést adhat a fájdalomcsillapító, de a kiváltó ok ettől még nem derül ki. Mégis nagyon kevesen fordulnak migrénnel orvoshoz, mondván, hogy front van, erős fejfájásról van szó és azonnal bekapkodják a gyógyszert. Az eredményes migrénkezeléshez pedig mindenképp szükséges az orvosi segítség.