Sokunk meghatározó, boldog gyermekkori emléke a kerti játék, amikor is élvezettel ástuk ki a gilisztákat, vagy kutattuk fel a hangyavárakat a földben. Egy-egy kaland után azonban legalább könyékig, ki-ki állig koszos lett.
A szülők körében mindig is megosztó téma volt az, hogy szabad-e hagyni a gyerekeket „dagonyázni”.
Is playing in the dirt good for kids’ immune systems? https://t.co/vLllWwfWKz
— Live Science (@LiveScience) April 2, 2024
A szakértők számos tanulmányt készítettek az utóbbi években a téma kapcsán. A kutatók úgy vélik, hogy kisgyermekkorban a kinti piszokban való játék előnyös lehet,
a kosznak való kitettség ugyanis csökkentheti a gyerekeknél az allergia és az autoimmun betegségek kialakulásának kockázatát.
Graham Rook brit mikrobiológus elmondta, ahogy a gyermek immunrendszere a korai életévekben fejlődik, a testében található védekező sejtek fokozatosan megtanulják, hogyan tegyenek különbséget a test saját sejtjei és az ártalmatlan vagy betegséget okozó idegen anyagok, például baktériumok és vírusok között, hogy később tudják, melyik kórokozókat kell megtámadniuk.
„Kiderült, hogy azok a molekuláris jelek, amelyek az immunrendszer e szabályozó ágának terjeszkedését irányítják, főként a bélben élő mikrobáktól származnak” – magyarázta Rook.
A bélben élő mikrobák, vagyis bélmikrobiomok alapvető fontosságúak a szervezet egészségének megőrzése szempontjából. Az első év kulcsfontosságú a mikrobiom kialakulása szempontjából. A csecsemők a szülőcsatornán való áthaladáskor már találkoznak baktériumokkal – ha hüvelyi úton születnek –, és ha szoptatják őket, akkor a tejjel is visznek be a szervezetükbe. Ahogy a gyermekek növekednek, folyamatosan ki vannak téve a legkülönbözőbb forrásokból származó mikrobáknak.
Az úgynevezett biodiverzitás hipotézise szerint – mely először 2003-ban fogalmazódott meg – minél többféle mikrobának vagyunk kitéve a korai gyermekkorban, annál változatosabb lesz a mikrobiomunk, és ezáltal annál jobban felismeri immunrendszerünk, mik a „valódi ellenségeink”.
A kutatók megállapították, hogy a baktériumokkal való korai érintkezés hiánya az előbb említett feltevés szerint hajlamosabbá teszi az embereket az immunrendszeri betegségekre.
Több tanulmány is kimutatta, hogy azokban a háztartásokban, ahol háziállatokat tart a család, vagy esetleg a gyermek egy farmon nő fel, kisebb az allergiás megbetegedések kialakulásának a valószínűsége. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a hipotézis a velünk élő mikrobákkal való találkozást tartja fontosnak, szemben a fertőző kórokozókkal.
Rook kiemelte azt is, hogy
a megfelelő higiénia nagyon fontos a betegségek megelőzésében, az elmélet semmilyen esetben sem jelenti a higiénia elhagyását.
Egy finnországi kísérletben azt vizsgálták, hogy a városi gyerekek immunrendszerét lehet-e erősíteni az erdő talajából származó fűvel és földdel. A kutatók felfedezték, hogy egy hónapon belül a földben játszó gyerekek bőrén az ártalmatlan baktériumok változatosabb gyűjteménye volt jelen, és több immunszabályozó sejt és jelzőmolekula volt a vérükben, mint azokéban, akik kavicsos játszótéren játszottak. Ez arra utal, hogy a szennyeződésben lévő baktériumoknak való kitettség segíthet az immunrendszer érésében, elméletileg csökkentve annak esélyét, hogy az túlműködést mutasson.
Robert Wood, a baltimore-i Johns Hopkins Kórház gyermekgyógyász professzora elmondta, hogy a fentieken túl számos egyéb tényező befolyásolja például az allergia kialakulásának kockázatát, többek között a genetika, azonban nyugodtan engedhetjük a gyerekeknek, hogy kimenjenek a szabadba, és önfeledten játsszanak.
Wood kiemelte, hogy az erősen szennyezett területek már szintén egészségtelenek lehetnek a gyerekek számára, mivel sok káros szennyeződést, akár vegyi anyagokat vagy parazitákat is tartalmazhatnak, ezért ügyelni kell arra, hogy a gyerekek ne egyék meg a földet.
