Érdemes beszélni róla, igazolták pszichológiai kutatások is. Kiderült, hogy a szakítással kapcsolatos érzelmeink megfogalmazása, másokkal való megosztása ténylegesen is gyógyír lehet bánatunkra, támogatja a feldolgozást.  Vagyis nem hiábavaló

kapcsolatunkról beszélni, csökkenti a magányosság érzetünket, megerősítő hatással is bír, amely segíti a továbblépést.

Ez azt is jelenti, hogy sokat számít ha valakit meghallgatunk, lehetőséget adunk neki, hogy beszéljen az érzelmeiről. Egyébként az érzelmek kibeszélése inkább a nőkre jellemző, és bár őket általában rosszabbul is érinti a szakítás, de nem marad el a feldolgozás, ami fontos a továbblépés szempontjából.

Bármilyen mértékű veszteségről van is szó, fontos a lezárás és a feldolgozás. Ezért jótékony hatású, ha érzelmeinket nem nyomjuk el, hanem beszélünk róluk. De ennek is van határa, ha sokáig ebben élünk, az önsajnálat épp úgy gátja lehet a továbblépésnek, mint a veszteség tagadása, érzelmeink elnyomása.