A legutóbbi ötéves átlagok alapján az európai hőmérséklet jelenleg 2,3 Celsius fokkal haladja meg az iparosodás előtti szintet, miközben ez az érték globálisan 1,3 Celsius fokkal magasabb. A 2015-ös párizsi klímaegyezmény országai az iparosodás előtti korszakhoz képest a globális felmelegedés 1,5 Celsius foknál való megállítását tűzték ki célul.

A WMO és a Copernicus jelentése az üvegházhatású gázok kibocsátásában látta a tavalyi rendkívüli hőség fő okát, és megjegyezték, hogy emellett az El Nino időjárási jelenség is szerepet játszott benne. A két szervezet arra figyelmeztetett, hogy a világ nem tesz eleget a globális felmelegedés következményei ellen.

A klímaváltozás Európára gyakorolt hatását vizsgáló jelentés idén kiemelten foglalkozott a hőhullámok emberi egészséget érintő hatásával, és megállapította, hogy Európa-szerte nőtt az extrém időjárással közvetlenül kapcsolatba hozható halálozások száma: tavaly több mint 150 halálos áldozata volt a viharoknak, áradásoknak és erdőtüzeknek.

A szélsőséges hőség különösen a szabadban dolgozók, az idősek, valamint a szív- és érrendszeri betegségekben és cukorbetegségben szenvedők számára jelent egészségi kockázatot. A jelentés szerint a hőség okozta halálesetek száma az elmúlt 20 évben mintegy 30 százalékkal nőtt Európában.

A szélsőséges időjárás hőhullámokkal, erdőtüzekkel, aszályokkal és árvizekkel járt. Emellett a felmelegedés és a szokatlanul kevés hó miatt Európa-szerte tovább fogytak a gleccserek, az Alpokban az utolsó két évben a megmaradt gleccserjég mintegy 10 százaléka olvadt el.

A jelentés egyes kivételekre is kitért,

Skandináviában és Izlandon például az átlagosnál alacsonyabb volt a hőmérséklet.

Az időjárással és klímaváltozással kapcsolatba hozható gazdasági veszteségek 2023-ban a becslések szerint meghaladták a 13,4 milliárd eurót (5276 milliárd forintot).

Celeste Saulo, a WMO főtitkára a klímaválságot nevezte „nemzedékünk legnagyobb kihívásának”, és hangsúlyozta: „Az éghajlatváltozás elleni küzdelem költségei magasnak tűnhetnek, de a tétlenség ára sokkal magasabb”.

A tavalyi hőhullámok a tengerek vizét is szokatlanul erősen felmelegítették, az európai tengerek felszíni hőmérséklete a feljegyzések kezdete óta a legmagasabb volt 2023-ban.

A csapadék mennyisége Európában az átlagosnál 7 százalékkal volt magasabb. A kontinens folyóinak harmadán vonult le magas áradás, és 16 százalékán volt súlyos árvíz.

A Loire, a Rajna és a Duna vízgyűjtőterületén az októbertől decemberig tartó viharos időszakban rekordközeli vagy rekordmagas vízhozamokat mértek.

Az áradások Európa-szerte mintegy 1,6 millió ember életét érintették.

A tavalyi erdőtüzek következtében a London, Párizs és Berlin együttes nagyságának megfelelő terület égett le – számolt be róla a jelentés, kiemelve, hogy Görögországban pusztított az eddigi legnagyobb európai tűzvész, mintegy 958 négyzetkilométeren.

„Európában 2023-ban sok rekord született: rekordszámú európait érintettek a hőhullámok, rekordmagas volt az óceánok hőmérséklete és rekordot állított fel a gleccserek olvadása is”

– sorolta Samantha Burgess, a Copernicus igazgatóhelyettese. Hozzátette: „Tudjuk, hogy az ezekhez hasonló extrém események valószínűleg gyakoribbak és intenzívebbek lesznek a klímaváltozás miatt”.

A klímaváltozás európai helyzetéről szóló jelentésben a két szervezet arra is rámutatott, hogy Európának az éghajlatváltozás hatásainak mérséklésére célzott stratégiákat kell kidolgoznia, hogy gyorsabban térjen át a megújuló erőforrásokra.

A kontinensen tavaly a villamos energia 43 százaléka származott megújuló forrásokból, míg az előző évben még csak 36 százaléka. Több energiát állítottak elő Európában a megújuló energiaforrásokból, mint fosszilis energiahordozókból – írták a jelentésben.