Amikor elkezdünk diétázni, le kell mondani a korábban fogyasztott finomságokról, és át kell alakítani szokásinkat, az kemény időszak. Ha korábban megszoktuk, hogy sokat eszünk, akkor a gyomrunknak össze kell szűkülnie, a vércukorszintünknek, sőt egész szervezetünknek pedig át kell állnia a másfajta tápanyagokra, sőt ízekre. Mindehhez jelentős önuralomra, valamint türelemre van szükség, de a kezdők lelkesedése átsegíthet bennünket a nehézségeken.

Majd következnek a kínálkozó alkalmak, amik sokkal gyötrőbbek, mint az otthoni lemondás. Míg a négy fal között rendelkezésünkre áll az újfajta, lecserélt élelmiszerkészlet, addig úton-útfélen járva nehéz egészséges és diétás ételekhez jutni. Az éttermekben még csak-csak elfogyaszthatunk egy salátát, grillezett csirkét vagy sajtot, de a boltokban, gyorsbüfékben már lehet, hogy nem találunk nekünk valót. Így az életmódváltás során előre gondolkodni is meg kell tanulnunk.

Ahhoz, hogy a megfelelő lelkierőt, akaraterőt hadba tudjuk állítani, fontos, hogy egyáltalán rendelkezzünk azzal, elő tudjuk hívni a magunkban rejlő értékeket, rejtett forrásokat.

Ehhez szükséges, hogy tisztában legyünk vele, hogy milyen cél vezérel minket a változás felé? Nem elég külső kapaszkodókat találni, hogy másoknak akarunk tetszeni, hanem belső, önmagunkért való érveket szükséges fellelni. Ha korábban már próbáltunk diétázni és nem sikerült, akkor érdemes átgondolni: milyen körülmények, belső erők hiányoztak akkor, hogy a kitűzött célt elérjük?

Sokszor előfordul, hogy igen mélyre kell ásni az okokért, hogy miért nem tudjuk a változást kivitelezni. A múltban lévő bénító erőket fel kell oldanunk, és ezzel üzemanyagot kaphatunk az új életformánkhoz.