A klímaváltozás miatt ezek a szélsőséges időjárási események egyre gyakoribbak, ezért fontos tisztában lennünk azzal, hogyan óvhatjuk meg egészségünket a hőség idején.

Mit okoz a hőség a szervezetben?

A magas hőmérséklet beindítja a szervezet hűtőrendszerét: az erek kitágulnak, az izzadás fokozódik, a pulzus emelkedik. Mindez segíti a test hőleadását, de közben folyamatosan veszítünk folyadékot és sókat, amelyek pótlása nélkül könnyen kiszáradás alakulhat ki. A vízhiány ráadásul nemcsak fáradtságot, fejfájást, hanem zavartságot is okozhat.

Súlyosabb esetekben, különösen zárt, meleg helyiségekben vagy fizikai munka során, kialakulhat hőkimerülés, illetve hőguta, amely sürgős orvosi beavatkozást igényel.

Kik a legveszélyeztetettebbek?

• Idősek, különösen ha szív- és érrendszeri betegséggel élnek

• Krónikus betegek, pl. cukorbetegség vagy veseelégtelenség esetén

• Csecsemők és kisgyermekek, akiknél gyorsan romlik a folyadékháztartás

• Szabadtéren dolgozók, építőipari munkások, kertészek

• Sportolók és fizikai munkát végzők, különösen délben

Mit tehetünk a megelőzésért?

1. Folyadékpótlás:
Felnőtteknek napi 2,5–3 liter vízre van szükségük, de nagy melegben ez az igény 3–4 literre is nőhet. A víz mellett elektrolitokat tartalmazó italokat (pl. enyhén sós levesek, izotóniás italok) is érdemes fogyasztani.

2. Megfelelő ruházat:
Világos színű, bő szabású, természetes anyagból készült ruhák segítenek a hőleadásban. Ne felejtsük el a kalapot vagy sapkát, ha napra megyünk.

3. Árnyék és szellőztetés:
Kerüljük a napos helyeket 11–16 óra között. Otthon sötétítsük be a szobákat, szellőztessünk hajnalban és éjjel.

4. Óvatos fizikai aktivitás:
A sportolást, kertészkedést vagy házimunkát inkább reggelre vagy estére időzítsük. Aki gyógyszert szed (pl. vízhajtót, vérnyomáscsökkentőt), kérdezze meg orvosát, hogy változtatni kell-e az adagoláson a hőség miatt.

5. Kiemelt figyelem a veszélyeztetettekre:
Idősebb rokonokat, egyedül élőket rendszeresen hívjunk fel vagy látogassunk meg. A gyermekeket ne hagyjuk autóban még pár percre sem.

Mikor kell orvost hívni?

Azonnal forduljunk orvoshoz, ha az alábbi tünetek közül többet is tapasztalunk:

• száraz bőr, nem izzad az illető

• gyors pulzus, zavartság

• erős szédülés, eszméletvesztés

• magas testhőmérséklet (39 °C fölött)

Ezek hőguta jelei lehetnek, amely életveszélyes állapot.

Összegzés

A nyári kánikula nem csupán kellemetlen, hanem veszélyes is lehet, ha nem alkalmazkodunk hozzá megfelelően. A tudatos folyadékbevitel, a körültekintő napi rutin és a környezet hűtése jelentősen csökkentheti a hőhullámok egészségügyi kockázatait. Ne csak magunkra figyeljünk, hanem gondoljunk azokra is, akik nehezebben tudnak védekezni a forróság ellen.

Az egészségünk nyáron is rajtunk múlik – előzzük meg a bajt, amíg lehet.