Ledia Lazeri szerint átfogó intézkedésekre van szükség a probléma leküzdésére, és örömmel tapasztalja, hogy Magyarország sokat tett a gyermekkori elhízás megelőzése érdekében.

A WHO adatai szerint a 6-9 év közötti gyermekek közül minden harmadik elhízott vagy túlsúlyos. A 11 éves fiúk 11-33 százaléka elhízott, a lányoknál ez az arány 9-22 százalék.

A magyarországi irodavezető arról is beszélt, hogy a WHO gyermekkori elhízás elleni bizottsága "radikális cselekvésre" szólította fel a tagállamokat, és arra bíztatja az országokat, hogy olyan környezetet alakítsanak ki, ahol csökkenthető vagy megelőzhető az elhízás. 

Ledia Lazeri elismerően szólt az elhízás megelőzésére tett eddigi magyarországi intézkedésekről, ide sorolva például a mindennapi testnevelés bevezetését, a cukor, só, zsír visszaszorítását az iskolai étkezésből vagy a népegészségügyi termékadó (csipszadó) bevezetését.

Kiemelte, hatékony eszközök kellenek az elhízást visszaszorítására, és Magyarországon számos jó és hatékony példa van erre vonatkozóan. Ledia Lazeri egyúttal örömét fejezte ki, hogy 2018 a család éve lesz Magyarországon, ami szintén jó lehetőség arra, hogy a gyermekkori elhízás problémájával is foglalkozzanak.

A WHO magyarországi irodavezetője elmondta, a világszervezet tízéves táplálkozási akcióterve az, hogy 2025-re 25 százalékkal csökkentsék a nem fertőző betegségek arányát és az elhízás mértékét.

Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár azt mondta, az elhízás visszaszorítása nem csak az egészségügyi ellátórendszer feladata, mindenkinek van benne szerepe. 

Az államtitkár úgy fogalmazott, ahhoz, hogy lehessen javítani a helyzeten, elsősorban az emberek életmódjában kell változást elérni. Ha a jelenlegi trendeken nem tudunk változtatni, akkor néhány éven belül kétmillió ember fog valamilyen krónikus betegséggel küzdeni, és ez nagy kihívást fog jelenteni már az egészségügyi rendszernek - mondta.

Kiemelte, az elmúlt hat-hét évben a magyar kormány számos intézkedést vezetett be azért, hogy az emberek egészségesebben éljenek. Ide sorolta a nemdohányzók védelméről szóló törvény szigorítását, az általános iskolákban a mindennapos testnevelés bevezetését, az egyes élelmiszerek transzzsírsav-tartalmának csökkentését, az iskolatej-programot vagy az iskolai büfékínálat megváltoztatására irányuló intézkedéseket és a menzareformot.

Ónodi-Szűcs Zoltán kitért arra, hogy a fent említett intézkedésekben konszenzus kell legyen a magyar politikai pártok között, és mégis korábban ezekben a témákban "mások számára fontosabb volt a rövid távú politikai érdek, mint ezen programok támogatása".  Fontos lenne, ha ezekben az ügyekben az ellenzék is megtalálná a helyét, de nem a kormánnyal szemben, hanem a lakosság mellett - fogalmazott az államtitkár.

Pozsgay Csilla, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) főigazgatója a sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy az elmúlt tíz évben tett erőfeszítések és a WHO magyarországi irodájával közös együttműködések példaértékű eredményeket hoztak.

Örvendetesnek nevezte, hogy az adatok szerint a gyerekkori elhízásban ha javulás nem is, de egyfajta stagnálás figyelhető meg.

Mint mondta, valóban sok és kreatív kezdeményezés van Magyarországon, ami az elhízás elleni küzdelemben segít, ezek közül kiemelte a két kistérségben - Dunaharasztiban, Szerencsen - zajló pilot programot, ahol dietetikusok segítségével az iskolákban és a családoknál folynak figyelemfelhívó, konzultációs programok a témában. Ezeknek köszönhetően a mérések alapján hét százalékkal sikerült csökkenteni a programban résztvevő gyermekek súlyát - emelte ki Pozsgay Csilla.

 A főigazgató közölte, Magyarország elkötelezett abban, hogy az embereknek megteremtse az egészséges életmód lehetőségét és felhívja mindenki figyelmét, hogy ő maga is sokat tehet egészsége megőrzése érdekében.