Az ágyi poloskát a kevésbé gyakorlott ember elsőre nehezen ismerheti fel. Csípése összekeverhető sok mással, és igen ritkán lehet látni a váratlan "vendégeket". Ügyesen elbújnak az apró résekben a szoba bármely pontján, és csupán éjszaka, főleg hajnali 2 óra körül merészkednek elő, amikor a legtöbb ember az igazak álmát alussza. Ezt használják ki, és igen kellemetlen csípéseket ejtenek. A szúnyogcsípéshez hasonló, legtöbb esetben egymás mellett több csípést is eszközölnek akár a ruha alatt is, ami igencsak viszket, fájhat és gennyesedhet is. Onnan már biztosan fel lehet ismerni, ha a kellemetlenség nem múlik el pár nap alatt, csak 5-10 nap múlva enyhül, és a csípések helye igen hosszú ideig megmarad. Érdekesség, hogy az ágyi poloska leginkább az AB pozitív vércsoportú embereket kedveli, ők a legveszélyeztetebbek. A nőket pedig többször csípi meg, mint a férfiakat, mert őket a testszőrzet, erősebb bőr miatt kevésbé kedvelik.

Sajnálatos módon az ágyi poloskák kiűzése a - számukra - paradicsomból nem egyszerű feladat. Az elterjedésük napjainkban azért is jellemzőbb a rovarírtók szerint, mert az új EU-s szabványok értelmében már finomabb, barátságosabb írtószereket kell használni, ez azonban kedvez bizonyos élősködők szaporodásának. Mindenesetre készüljünk fel, hogy igen nagy feladat vár ránk, akár szakember segítségét vesszük igénybe, akár saját magunk próbálkozunk.

Az ágyi poloska ugyanis bármelyik apró résben, nyílásban megél: képek hátuljában, parkettában, ágymatrac, vagy ágykeret réseiben, és még sorolhatnánk. Ha tehát ki akarjuk írtani őket, akkor mindent ki kell pakolni és fertőtleníteni. A gazdaboltokban kaphatunk ehhez szükséges szereket, a kezelést pedig érdemes megismételni, valamint minden ágyneműt, pizsamát és egyéb textíliát alaposan kimosni. Ha szakembert hívunk, akkor ugyanígy mindent fel kell bolygatnunk a szobában. Nem éppen örömteli eljárás, de ez a fajta élősködő okoz annyi kellemetlenséget, hogy az ember bármit megtesz, hogy szabaduljon tőlük.