Mégiscsak meg kell találni mindenki számára azt a tevékenységet, amellyel a lehető leghatékonyabban elfeledhető a stressz kiváltója. A stressz egyértelműen idegeskedéssel jár, és ha ez tartósan fennáll az életünkben, akkor az kihat a mentális és fizikai egészségünkre is.
A fáradtságot sok mindenre rá lehet fogni. Fáradtak vagyunk, mert az előző nap vagy napok megterhelték szervezetünket. Olykor olyan fáradtak is lehetünk, hogy még az alvás után is fáradtnak érezzük magunkat. A legtöbben ezt még mindig az előző napokban megélt fáradalmaknak tudjuk be, és hisszük, hogy a korai lefekvéssel, a pihentető alvással mindez megszűnik másnapra. Márpedig a stressz által jelentkezhet az a fáradtság, amelyik szinte állandósul az életünkben, és alvással sem múlik. Egyes országokban ezt már külön állapotként kezelik. A krónikus fáradtság állapota a stressz számlájára írható. Márpedig nehéz úgy bármilyen szerepünkben jól teljesíteni, ha végtelenségig fáradtnak, álmosnak érezzük magunkat. A fáradtság érzése még az otthoni munkánkban is befolyásol, de a munkahelyünkön sokkal nagyobb a tét. A stressz tehát a koncentrációnkra is kihat, és türelmetlenebbül kezelhetünk bármilyen helyzetet.
Az állandó fáradtságérzet nemcsak kedvetlenné teszi az embert, de legyengíti a szervezetét, így az kevésbé válik ellenállóvá a külvilágból érkező fenyegetésekkel szemben. Nemcsak mi érezzük magunkat fáradtnak, de az immunrendszerünk is gyengül, amely több betegséget is eredményezhet.
Amikor az idegeink folyamatosan feszített tempóban működnek, akkor még a testünk táplálására sem úgy gondolunk. Az összpontosítás, a stressz nemcsak eltereli a figyelmet arról, hogy "üzemanyaggal" töltsük fel raktárainkat, hanem még az idegességtől a gyomrunk is összeszűkülhet. Mire észrevesszük, fogyunk. Hacsak nem az evésben találjuk meg a menedéket, mert akkor viszont a stressz elűzésének eszköze maga az étel lehet és eredménye a hízás.
Ráfoghatjuk az ülő, állómunkára a zsibbadást, de a stressz ugyancsak okozhat hasonló tüneteket. Némi tornával ezen lehet lazítani, és általában meg is győzzük magunkat, hogy ez csak a munkahelyi körülményeknek köszönhető. Mint ahogy a hőemelkedést is inkább egy-egy éppen aktuálisan mástól elkapott betegség tüneteként könyveljük el. A hőemelkedés nem láz, így orvoshoz nem fordulunk vele. Elkapott egy nyavalya, de a stresszre nem is gondolunk.
A szervezet számos figyelmeztetőjelet bocsát ki, sőt olykor petárdaként durrogtat, ám mi mégsem mindig tudjuk azt jól azonosítani, értelmezni. Ideje, hogy elgondolkodj. A te életedben melyik jel figyelhető meg?
További érdekességekért kérjük, keressétek fel Facebook oldalunkat!