A mesterségesen előállított termékek helyett egyre inkább visszanyúlunk ahhoz, amit a természet képes adni. Ez régen jól működött, hiszen a környezetünkkel összhangban, ahhoz igazodva termeltünk, fogyasztottunk, de mára isten szerepét is betöltve hozunk létre sok mindent. Még most sem tudjuk biztosan, hogy egyes találmányok hogyan hatnak ránk, arról majd csak évtizedek múlva, talán majd gyermekeink mesélhetnek.

Abban az időben, amikor a technikai találmányok nem uralták az életünket, akkor is használtunk eszközöket. Az ember gondolkodó lény, és mindig is kereste azt, hogyan tudná elősegíteni munkáját, saját élete fenntartását. Nemcsak eszközöket készített, hanem a természeti adta tápanyagokat felhasználva éltek. Az az élet jóval nehezebb volt, hiszen minden falatért meg kellett dolgozni, amelyet ma pénzen meg tudunk vásárolni.

Néhány évtizeddel korábban is más volt az élet, nemhogy századokkal ezelőtt. Az egészség fenntartása mindig fontos szempont volt, ma sem tekintünk erre másképp. Anyagi jólét ide, technikai fejlődés oda, az egyik legnagyobb kincsünk még mindig az egészségünk, persze, hogy védeni próbáljuk.

Az egészségtudatos életmódra váltás során olyan alapanyagokat keresünk, amelyek az emésztést segítik, de egyben vitaminokat, ásványi anyagokat juttatnak a szervezetünkbe. A magvak is előtérbe kerülnek, no és persze a müzli. A nyers magok igencsak jó hatással van az emésztőrendszerünkre, de ennek a cukrozott változatnak jótékony hatása már kérdőjeles.

Kétséget sem kizáró, hogy az egész világon elterjedt a müzli és fogyasztjuk azt diétába, fogyókúrába beillesztve. A müzli elterjedését egy svájci orvosnak köszönhetjük, aki látta, hogy a pásztorok mennyi magot fogyasztanak el, sőt azokból ételeket is készítenek. A nyers magvak sokféle tápanyaghoz, a szervezetünk megfelelő működéséhez szükséges anyaggal látják el szervezetünket, így nem csoda, hogy az egészséges jelzővel is illetik a müzlit.

Később ugyanez az orvos nemcsak az egészség megőrzése miatt használta a különféle magvakat, hanem a különböző betegségekből épülőfélben lévő betegek étrendjébe is beillesztette. Az étel a testünk üzemanyaga, ezért egyáltalán nem mindegy, hogy mit fogyasztunk, és ezt már régen is felismerték.

Ma már a müzli sok esetben cukrozott, hogy minél nagyobb fogyasztást eredményezzen, de a régi müzli csupa nyers gyümölcsök és magvak keverékét jelentette. Az apróra szeletelt vagy reszelt gyümölcshöz zabpehely, mogyoró és mandula társult. A gyümölcs pedig leginkább alma volt. A mai müzli már hozzáadott cukrot és közel sem friss, hanem aszalt gyümölcsöket tartalmaz. Az is igaz, hogy az aszalással ugyan csökken az adott gyümölcs tápanyagértéke, de nem tűnik el.

A müzli eredetileg tehát friss alma, zabpehely, mandula és mogyoró keverékét jelentette, amelyet megbolondítottak olykor joghurttal vagy tejszínnel. Ha müzlire és egészségre vágysz, akkor térj vissza az alapokhoz és a bolti müzlik helyet készítsd el te magad.

További érdekességekért kérjük, keressétek fel Facebook oldalunkat!