A mosás egyszerűnek tűnik, de sokan hibát hibára halmoznak, a legkritikusabb ponton – szakértőnk szerint – pedig már a ruha megvételekor sokan átsiklunk.

Az iránymutató címke

Ez az, ami alapesetben pontos utasításokat tartalmaz arról, hogyan kell kezelnünk az adott ruhát. Azt pedig, hogy ezt figyelmen kívül hagyjuk, talán az egyik legalapvetőbb hiba – vallja Hegedűs Zsanett, aki személyre szabott méretes ruhatervezéssel foglalkozik harminc éve, mely alatt maga is textilszakértővé vált.

„Szerintem az embereknek az van a fejében, hogy beteszek bármit a mosógépbe harminc fokra, és akkor abból nem lesz probléma. Vagy visszalépek egyet, és akkor azt mondom, hogy a legnagyobb probléma, hogy nem olvassuk el a címkét, amit azért tett bele a gyártó, hogy elmondja, mit és hogyan kellene csinálnunk.”

 A címke ugyanis pontos utasításokat tartalmaz, az anyag összetételéről, hogy mosható-e mosógépben vagy csak kézi mosással, vihető-e tisztítóba, vagy hogy lehet-e vasalni.

Ne csak szín szerint válogassunk!

A mosás előtt a ruháknak nemcsak a színek, hanem a mosási hőfok szerinti szétválogatása is nagyon fontos – feltéve, ha valóban tiszta ruhaneműt akarunk kivenni a mosógépből, és egyúttal az is szempont, hogy azok hosszú életűek is maradjanak. Néhány alapszabályt tehát érdemes betartani.

Szakértőnk például azt javasolja, mossuk külön a konyharuhákat, a törölközőket, az ágyneműt, aztán jöhetnek a fekete, a színes, a fehér darabok, sőt a besárgult vagy beszürkült fehérek is jó, ha külön csoportot alkotnak.

A mosási hőmérséklet

Sokan beállítják a hőfokszabályozót 30 fokra, és azután csak egy-egy alkalommal állítják át, ha nagyon szükségét érzik a magasabb vagy az alacsonyabb hőmérsékletnek. Célszerűbb azonban a ruhákat a címkejelölés szerinti legmagasabb hőmérsékleten mosni, akkor ugyanis eleve jobb lesz a mosási hatékonyság.

Hegedűs Zsanett szerint a sportruházatot érdemes 30 fokon mosni. A viszkóz vagy poliészter alapanyagnál pedig 40 fokon sem lehet nagyon mellé lőni. Gyapjút viszont nem érdemes betenni a mosógépbe.

„Aminek én nagyon nem vagyok a híve, az az, hogy 20 fokon mosunk. Az energiatakarékosság nagyon sokszor a hatékonyság kárára megy. A mosószerek nagyon nagy többségénél a mosóhatás az minimum 40 fokon aktiválódik, tehát akkor azért jobban kijönnek a foltok. Hatvan fokon pedig csak azt mosom, ami tényleg igényli, a törölközőt vagy a konyharuhákat.”

Mivel mossunk?

A mosószerekkel nem érdemes spórolni, vagy az előírt mennyiségnél sokkal kevesebbet használni. Még akkor sem, ha a környezetet kímélnénk vele – ha erről van szó, akkor vásároljunk inkább környezetbarát mosószert. Ahogyan Hegedűs Zsanett az anyagismereti kurzusain is mindig elmondja, fontos, hogy minden alapanyaghoz próbáljuk megtalálni, hogy mi neki a legjobb.

A szakértő szerint a pamuthoz, a poliészterhez és viszkózhoz megfelelnek a lúgok, így bármelyik drogériás termék tökéletes lehet a mosásukhoz. Míg az állati eredetű szálakhoz, mint a gyapjú vagy a selyem, ott el kell felejteni a lúgot, ilyen esetekben savas mosószereket kell használni.

„Én személy szerint az öko- és egyben biotermékeket használom, mert teljesen más ez a lúg, mint azok, amik kőolajszármazékot tartalmaznak. Utóbbinál azt tapasztaljuk, hogy egyszerűen nem tudjuk lemosni a mosószert a kezünkről, ilyenkor pedig gondoljunk arra, hogy a ruhából is ugyanolyan nehezen fogjuk tudni kimosni. Ha viszont vásárolunk egy kicsit drágább, de természetes összetevőkből álló folyékony mosószert, azt fogjuk tapasztalni, hogy egy-két öblítés után már nem habzik a víz.”

Hegedűs Zsanett hozzátette, hogy ez a lúgos nyák nemcsak a ruha szálain, de a mosógépben, a vízcsövekben is megragad, így egy jobb mosószerrel a környezetünket is védjük, nem beszélve a bőrünkről, valamint a ruháinkról, melyek így tovább megőrzik a minőségüket.

A foltok kezelése

A ruhákra került foltokat azonnal kezelni kell, ha hagyjuk a szennyeződést megszáradni, majd a szokott metódus szerint kimossuk, aligha szabadulunk meg tőle.

Amit Hegedűs Zsanett szerint nagyon fontos szem előtt tartani az a hő!

 „Sose használjunk meleg vizet, ha lehet langyos vagy hidegebb vízzel essünk neki a foltnak, mert a meleg fixálja a foltot. Egy makacs olajos foltnál általában azt mondom, megfelelő egy kis mosogatószer vagy folttisztító benzin, de gyapjúnál és selyemnél ez nem használható. A növényi eredetű foltokra pedig jó ellenszer a citromsav és a citrom is. Ha pedig ez sem válik be, a drogériákban csoportokra lebontva kaphatók folttisztítók, melyekből érdemes lehet betárazni.”

Hófehér ruha, de nem mindegy, hogyan

Nincs rosszabb látvány a besárgult fehér ruháknál – ezt tudjuk. A klór pedig csodákat tud tenni, ha ilyen probléma adódik. Mégis kerülni kell a klóralapú fehérítők használatát, mert a szintetikus anyagból készült ruhákat rövid idő alatt tönkreteszik! Egyszerűbb, ha a fehér ruhákat eleve olyan mosószerrel mossuk, amely fehér ruhákra ajánlott, így nem lesz szükség utólagos, klóros fehérítésre.

A szakértő azt is kiemelte, hogy az izzadság nem megfesti, hanem megmarja az anyagot. Ilyenkor a legjobb, amit tehetünk, hogy mosószappannal elődörzsöljük a nyakat és a hónaljat.

„Mossuk elő, majd áztassuk be a ruhát kellő mennyiségű vízbe. Ehhez használhatunk sima szappant vagy mosószappant is. Az előáztatás különösen fontos, hiszen a mai modern mosógépek nagyon kevés vizet használnak a mosáshoz, ezért sem szabad ezt a lépést kihagyni.”

 Mit ne tegyünk a mosógépbe?

„Egyszerű, amin rajta van a piktogram, hogy bevihetjük tisztítóba, ne hezitáljunk. Vigyük szépen be a tisztítóba!”

Amit sokat nem mérlegelnek egy-egy kényes termék megvásárlásakor, hogy a szakértelmet igénylő ruhák esetében a tisztítóban is csak a foltokat fogják tudni kiszedni az anyagból, amihez zsíroldó hatású perklór-etilént használnak, de ez az izzadságszagot sosem fogja tudni megszüntetni – figyelmeztet a szakértő.

A gyapjútermék se kerüljön a mosógépbe, hiszen nem csak azzal bajlódhatunk mosás után, hogy csupa szösz lesz a mosógép belseje, de a ruha is kiszöszölődik, és deformálódik. Így a legtöbb gyapjú- és selyemterméket, zakót, szövetkabátot, öltönyt a tisztítóba kell vinni. Emellett a gyöngyös vagy flitteres ruhadarabokat is kézzel érdemes mosni – emelte ki Hegedűs Zsanett.

Így mossuk a kényes gyapjúpulóvert

A gyapjúpulóver kimosása egyébként kézzel sem ördöngösség. Vegyünk elő egy lavórt, töltsük meg langyos vízzel, amiben elkeverjük a sampont, mely szintén savas kémhatású. Ezután a legkevesebb mechanikai behatással nyomkodjuk át benne a ruhát. Fontos, hogy a vizet nem kicsavarjuk belőle, hanem óvatosan kinyomjuk, majd a ruhát egy száraz törölközőbe fektetjük, és az egészet feltekerjük, ezzel kiszorítva belőle a lehető legtöbb nedvességet. Végül pedig fektetve szárítjuk.

Mitől marad puha a törölköző?

Megannyi praktikát olvashatunk az interneten arról, mitől lesz olyan finom puha a törölközőnk, amilyenekkel a szállodákban találkozhatunk. Erre a kérdésre Hegedűs Zsanettől meglepő választ kaptunk.

„Ha tiszta pamutból készül a törölköző, akkor annak kutya kötelessége megkeményedni. Hogyha túlságosan puha marad több mosás után is, gyanakodhatunk rá, hogy polieszter törölközőt vettünk, ráadásul ezek a vizet sem szívják fel kellően.”

A titok tehát a szakértő szerint a jó minőségű törölköző vásárlásában rejlik, melyek bár borsosabb árúak lehetnek, anyaguk olyan kikészítésen esik át, ami miatt a természetes visszakeményedéssel kevésbé kell számolni. Amivel próbálkozni lehet még, az egy jó minőségű öblítő, melyben nincs kemikália és hipoallergén.

Szereti a napon szárított ruha illatát? Ezt jobb, ha tudja

„Én is nagyon szeretem a napon szárított ruha illatát, és amennyiben egy fehér pamutról van szó, ki is akasztom. Viszont semmi mást nem teszek ki, ugyanis az UV-sugárzás a színes ruháink ellensége. A mintás, szép színű ruháink a napon szárítástól egy-két árnyalattal világosabbak lesznek” – figyelmeztet a szakértő.

Azokat a ruhákat, amelyek mosás után elnehezednek, mivel sok vizet szívnak magukba, sose tegyük vállfára, mert megnyúlnak. Ugyanez a helyzet a korábban említett gyapjú ruhadarabokkal, ezeket fektetve érdemes szárítani.

Ami a szárítógépeket illeti, ott a legalacsonyabb hőmérsékleten való szárítást javasolja Hegedűs Zsanett, hiszen a poliészter, a pamut és főleg a viszkóz a szárítóban össze tud zsugorodni.