Kósa Lajos, a Fidesz országgyűlési képviselője szerint az ember neve nem csupán az egyéni identitás fontos eleme, hanem egy nemzet kulturális örökségének is szerves része. A parlamentben, az anyakönyvezhető utónevekkel kapcsolatos törvénymódosítás vitájában elmondta: jelenleg a választható keresztnevek listája a Nyelvtudományi Intézet honlapján érhető el, és csak az intézet szakmai elbírálása után kerülhetnek fel rá új nevek. A nemzetiségi közösségek ugyanakkor saját hatáskörben határozhatják meg a rájuk jellemző névadási lehetőségeket – írja a Magyar Nemzet.

Kósa Lajos szerint azonban a jelenlegi rendszer nem biztosít kellő jogi hitelességet, mivel a névjegyzék csak interneten érhető el, nem hivatalos formában.

Javaslata szerint a jövőben a kultúráért felelős miniszter hivatalosan, a Magyar Közlönyben tenné közzé a hivatalosan elfogadott keresztnevek listáját. Ha valaki új nevet kívánna bejegyeztetni, a minisztérium szakértői konzultáció után hozna döntést. A nemzetiségi nevekről pedig az adott nemzetiségi önkormányzat kétharmados többséggel döntene.

A képviselő hangsúlyozta: a jelenlegi névlistában szerepelnek olyan különös nevek is, mint a Kandida, az Orália, vagy épp férfiaknál a Késav, az Orda, a Gida és a Legolasz – ezek meglétét kritikus szemmel vizsgálta.

Emellett kifogásolta, hogy a legnépszerűbb keresztnevek jelentős része nem kapcsolódik a magyar hagyományokhoz, és arra is felhívta a figyelmet, hogy

jelenleg mintegy 220 olyan név szerepel a hivatalos listán, amelyet senki sem visel.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint tavaly a fiúknál a Dominik, Levente és Olivér nevek vezették a népszerűségi listát. A lányok körében a Luca, Hanna és Zoé nevek bizonyultak a legkedveltebbnek. A statisztikák alapján a nyugat-európai eredetű új nevek mellett egyre több szülő választ klasszikus, ősi magyar, valamint török és latin eredetű neveket gyermekének.