A témáról azért beszélünk keveset, mert a bántalmazás főként a férfiakon keresztül valósul meg. Többszázezer férfi által bántalmazott nő él Magyarországon, és minden ötödik ember vált már férfiak általi szexuális abúzus áldozatává valamilyen formában. Emellett hazánkban nincsenek meg a megfelelő jogi eszközök és hagyományok, hogy a bántalmazottak érdekeit megfelelően képviselhessék, és gyakori a társadalom részéről az áldozathibáztatás. Ilyen környezetben úgy érezzük, kisebb gond a nők részéről megnyilvánuló agresszió, hiszen ott legalább nem történik fizikai bántalmazás vagy erőszak. Továbbá ha a nők ezen negatív szerepét firtatjuk, akkor talán rosszabb helyzetbe hozzuk azokat a nőket is, akik áldozatok.

Mégis, beszélnünk kell arról is, ami nyilvánvalóan jóval kisebb százalékban, de mégis előfordul, azaz a nők általi agresszióról.

Nehéz kérdés ez, hiszen sokkal nehezebb felismerni, mint a fizikai bántalmazást vagy erőszakot. Kiket ér általában a női "zsarnokság", a nők által elkövetett verbális agresszió? Elsősorban a gyermekeket, de bizonyos esetekben a férfiakat is. Utóbbi akkor fordul elő gyakran, ha a férfi hajlékonyabb, lágyabb személyiségű, békére törekvő, vagy változást, határozottságot eszközölni nem merő alkat. Természetesen ez csak általánosítás, és ezek az esetek mindig egyediek. A gyermekek pedig azért veszélyeztetettek, mert külsérelmi nyom nincs, indoklás viszont van: "meg kell nevelni a rendetlen gyereket", és még sorolhatnánk. Elsőre hihetőnek hangzik... A személyiségre mégis romboló hatással van. Megjelenhet ráadásul gyerekek között is, közösségben vagy testvérek között.

A verbális agresszió megnyilvánulási skálája igen széles:

- megjelenhet viccnek beállított sértegetésben és kritikában (ami a célszemély számára nagyon hamar elveszíti a humorértékét)
- hibáztatásban és a másik okolásában olyan dolgokért, amikért ép ésszel nem ő lenne a hibás
- a másik véleményének leszólásában vagy annak teljes figyelmen kívül hagyásában
- tagadásban, meg nem történtté tételben
- destruktív kritikában, sértegetésben
- meg nem hallgatásban
- megfélemlítésben és fenyegetőzésben (akkor is, ha a beharangozott következmény nem valósul meg!)
- aláásásban (a bántalmazó ehhez más személyeket is eszközül használhat, de az önbecsülés, bizalom aláásása is ide tartozik)
- mérges, erőszakos dühben
- parancsolgatásban
- a célszemély számára pozitív családi vagy baráti kapcsolatainak leépítésében.

Sajnos ezek közül sokat természetesnek tekintenek, ha pedig nő részéről valósul meg, akkor hisztinek, premenstruációs szindrómának és hasonlóknak titulálják. Mindenkinek lehet rossz napja, időszaka, de ezt határozottan külön kell választanunk attól, amikor hosszú távú, negatív kimenetelű és káros viselkedésformáról van szó. A miértekre érdemes ránézni azért, hogy nem csak-e egy sárkánykodó, fáradt és szeretetlen nőről van-e szó, akin valamilyen formában segíthetnénk, hogy az agressszív viselkedési forma megszűnjön vagy csökkenjen. De ne bagatellizáljuk le ezt a kérdést, hanem vegyük komolyan a fenti ismeretek tekintetében!