A Duke Egyetem kutatóinak köszönhetően most már pontosabb képünk van arról, mi történik az agyban ezekben a hirtelen megvilágosodással járó pillanatokban. A kutatás eredményeit a Nature Communications című szakfolyóiratban publikálták.

A vizsgálat során a résztvevők vizuális rejtvényeket oldottak meg, miközben fMRI-vel, vagyis egyfajta funkcionális mágneses rezonanciavizsgálattal mérték az agyi aktivitásukat.

A rejtvények olyan képeket tartalmaztak, amelyek egy rejtett ábrát tártak fel, ha a hiányzó részeket helyesen kiegészítették.

A kutatás egyik vezetője elmondta: amikor a résztvevők hirtelen felismerték a megoldást – vagyis átéltek egy valódi „aha!”-pillanatot –, az erőteljes aktivitásnövekedést váltott ki az agy hippocampus nevű részében, amely a tanulásért és az emlékezésért felelős – közölte a Gizmodo.

A jelenséget nemcsak az agyi aktivitás szintjén sikerült azonosítani, hanem annak hatásait is kimutatták.

Aki hirtelen felismeréssel jutott el a megoldáshoz, szignifikánsan jobban emlékezett rá később is, mint azok, akik módszeres, tudatos gondolkodással érték el ugyanazt az eredményt. Sőt, az „aha!”-élmény szinte megduplázta az emlék erejét, a kutató szerint kevés memóriafolyamat ilyen hatékony.

A kutatás eredményei túlmutatnak a laboratóriumi környezeten. A tudósok szerint az eredmények arra utalnak, hogy az oktatásban is érdemes nagyobb hangsúlyt fektetni a felfedezés örömére, a kíváncsiság ösztönzésére, nemcsak a frontális, logikus tanulásra. A diákok könnyebben, tartósabban jegyzik meg azokat az információkat, amelyekhez személyes felismerés útján jutnak el.

Az fMRI-vizsgálatok során azt is megfigyelték, hogy az agy átszervezi a vizuális információk feldolgozását az „aha!”-pillanatokban – az agy „újrarendezi”, hogyan lássa a képet, ami a megoldáshoz vezet.

A kutatók a jövőben azt tervezik, hogy tovább vizsgálják, mi történik az agyban a felismerés előtti szakaszban, vagyis amikor az elme még csak keresi a megoldást.