Eredete, hagyományai

A mandarin Kínában és Vietnámban őshonos. Európában csak a XIX. század elején jelent meg, Amerikában pedig 1840 környékén. A népgyógyászok rendszeres fogyasztását koleszterincsökkentőnek és rákmegelőző hatásúnak tartják. 

Élettani hatásai, összetétele

Vérkoleszterint csökkentő hatóanyagot tartalmaz. A mandarin a narancshoz és a grépfrúthoz hasonlóan, héjában és membránjában található pektin csökkenti a vér-koleszterinszintet, így rendszeres fogyasztása hozzájárulhat a vér-koleszterinszintet csökkentő táplálkozáshoz.
Rendszeres fogyasztása esetén csökken a rákos megbetegedések kockázata.
Azokon a területeken, ahol a citrusfélék fogyasztása jelentős, a rákos megbetegedések okozta halálozási arány kisebb. Svéd kutatók megállapították, hogy a hasnyálmirigyrákban szenvedő betegeknél elenyésző volt a citrusfélék és a sárgarépa fogyasztása.
Holland kutatók szerint a gyomorrák kialakulásának rizikóját csökkentik e déligyümölcsök. A citrusfélék rákellenes hatása, így a mandariné is, egyrészt az igen erős antioxidáns hatású C-vitaminnak, másrészt magas élelmi-rost tartalmuknak tulajdonítható.

Gyümölcssaláta mandarinnal

Hozzávalók: 1 nagyobb körte, a nagyobb alma, 3 kisebb mandarin, 1 kis fürt szőlő, 1 citrom, 2 dl szűrt alma, vagy szőlőlé.

A körte és az alma magházát eltávolítjuk, majd a gyümölcsöt kis kockákra vágjuk. A mandarint cikkekre szedjük, a szőlőszemeket a szárról leszedjük. A citrom levét kicsavarjuk. Tálba öntjük a gyümölcsöket, a citromlével átkeverjük, és hozzáöntjük a gyümölcslevet. Jól behűtve tálaljuk.